BARCSI SZÍV EGYESÜLET

7570 Barcs

Bajcsy-Zs. u.  101. III/1.

 

 

 

 

 

BARCSI SZÍV EGYESÜLET

 

ALAPSZABÁLY

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A 2010. 09. 29-i közgyűlés által módosított ALAPSZABÁLY egységes szerkezetbe foglalva.

 

A Magyar Szív Egyesület barcsi szervezete a Magyar Szív Egyesület (kiemelkedően közhasznú szervezet) Budapest 1096 Haller u. 27. sz. szakmai támogatásával 1999. december óta működik. Tevékenységi kör bővülése, a szervezettség növelése szükségessé tette a tagszervezet önálló egyesületté történő átalakítását.

Jelen alapszabály módosítását a 2010.09.29-én megtartott közgyűlés határozata alapján az ügyvezető elnök személyének és az egyesület székhelyének változása tette szükségessé.

 

I.

1. Az egyesület neve:     Barcsi Szív Egyesület

2. Működési területe:     Barcs és környéke

    Székhelye:                 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u 101. III/1.

3. Az egyesület hivatalos iratait az illetékes választott tisztségviselő (elnök vagy ügyvezető elnök, titkár) írja alá és az egyesület bélyegzőjével látja el.

4. A bélyegző felirata:         

Barcsi Szív Egyesület 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u 101. III/1. Adószám:18776137-1-14

                                       

5. Az egyesület pontos címe: 

Barcsi Szív Egyesület 7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u 101. III/1. Tel: 06 30 306 3112

                 

6. Bankszámla száma:        Drávamenti Takarékszövetkezet Barcs

                                                              66300012-1510600

 

7. Adószám:                       18776137-1-14

II.

 

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGI KÖRE,

KIEMELT KÖZHASZNÚSÁG

 

Az egyesület (továbbiakban: Egy.) a szív- és érrendszeri betegek valamint a megelőzés érdekében tenni akaró személyek önkéntes szervezeti tömörülése.

 

1.  Feladata:

Az Egyesület a már évek óta tevékenyen működő rehabilitációs foglalkozásainak (részvétel az Országos Népegészségvédelmi programokon, egészségnevelés, szakmai eredmények elemzése, sport, stb.) szervezése, lebonyolítása, tagok toborzása, eredmények elemzése, közreadása.

 

2.    Célja:

A szívbetegek, valamit az egészséges személyek egészségfenntartása, az állami egészségügyi szolgálat közötti kapcsolat kialakítása, a korszerű életvitelre vonatkozó ismeretek terjesztése.

-         Egységbe fogja a szív- és érrendszeri betegeket, valamint a megelőzés érdekében tevékenykedőket.

-         A szív- és érrendszeri betegek körében önsegítő csoportok kialakítása.

-         A szív- és érrendszeri betegség mibenlétének megismertetése.

-         A szív- és érrendszeri beteg valamint a megelőzés érdekében tenni akarók helyes életmódjának kialakításához tanácsok adása, segítségnyújtás.

-         Propaganda kifejtése a szív- és érrendszeri betegség megelőzésével kapcsolatos egészségnevelő tevékenységekben.

-         Az egészség helyreállítását célzó, és az elért eredmények fenntartását szolgáló programok szervezése, rendezvények tartása.

-         A tagok rendszeres tájékoztatása a szív- és érbetegségek helyzetéről, a betegségek gyógyításában elért eredményekről.

-         Együttműködés és kapcsolattartás a megyei, városi egészségügyi szervekkel és az Országos Szív Egyesülettel.

-         A szívbetegek érdekeinek képviselete különböző fórumokon és hatóságoknál.

-         Jogsegély nyújtása a munkával, betegállománnyal, a munkába visszatéréssel stb. kapcsolatos szabályozás terén.

-         Városi Egészségnap évente Szívünk Napja alkalmából (konferenciák, fórumok, szűrések, stb. szervezése).

-         Életvezetési tanácsadás: a táplálkozásra, sportolásra, a szabadidő felhasználására.

-         A kardiológiai elsősegély nyújtásával kapcsolatos ismeretek terjesztése.

-         A szívbetegséggel kapcsolatos könyvek, kiadványok, diabetikus készítmények, egyéb információk közreadása, népszerűsítése.

-         Elősegíti a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők gyógyulását, beilleszkedésüket a társadalmi életbe.

 

3.   Az Egyesület tevékenysége:

Az Egyesület tevékenysége kiemelten közhasznú tevékenység.

Ennek megfelelően:

Részt vesz, az Országos Népegészségvédelmi Program megvalósításában.

a) Az Egyesület a betegségmegelőzés és egészségügyi rehabilitációs tevékenység terén kiemelt közhasznú tevékenységet folytat, mely tevékenységek az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 100.­ §, 141. § és 152. § –ban foglaltak értelmében kötelezően ellátandó állami és önkormányzati közfeladatnak minősülnek. A betegség megelőzés és rehabilitációs tevékenység az egyesület meghatározó tevékenységi köre.

b) Vállakozási tevékenységet az egyesület közhasznú céljainak érdekében végez.

c) Az Egyesület a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, csak az Elnökség által meghatározott célra fordíthatja.

d) A Barcsi Szív Egyesület tevékenysége során kiemelten közhasznú tevékenységet folytat, mivel a kardiológiai megelőző vizsgálataival az infarktuson, szívműtéteken átesettek rehabilitációjával, illetve mentálhigiénés programjaival állami feladatot lát el.

e) Az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos jellegű sajtó útján nyilvánosságra hozza.

f) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt és tőlük nem fogad el.

g) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

h) Az Egyesület egyéb szolgáltatásait (torna) is mindenki igénybe veheti.

 

III.

AZ EGYESÜLET TAGJAI

1) Az Egyesület tagja lehet minden szív- és érrendszeri beteg, valamint a megelőzés érdekében tenni akaró egészséges és kiskorú is, ha egyetért az egyesület célkitűzéseivel, és a tagsággal járó kötelezettségeket vállalja és teljesíti.

A belépni kívánó természetes személyeknek belépési nyilatkozatot kell kitölteniük. Az írásbeli nyilatkozatok alapján az Elnökség dönt a felvételükről. Csak az lehet tag, aki vállalja az alapszabályban foglaltak betartását és az egyesület közgyűlése által meghatározott éves tagdíj megfizetését. Kiskorú belépéséhez törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása szükséges.

Jogi személyek, és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek felvételéről – írásbeli kérelmük alapján –az Egyesület elnöksége dönt. A felvételi kérelemben meg kell nevezni azt a személyt, aki képviseli a szervezetet az Egyesületben. Egyidejűleg mellékelni kell a belépést támogató szervezet határozatát is.

A tagok belépésükkel megszerzik tagsági viszonyukból eredő jogaikat is. Választhatnak és választhatók minden tisztségre, ha nincsenek eltiltva közügyek gyakorlásától. Jogosultak az Egyesület szolgáltatásaira is. Az Egyesületbe való belépés önkéntes.

Az Egyesületnek a tagokat megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek terjedelme alapján lehetnek: tagok, pártoló tagok, tiszteletbeli tagok.

 

2. A tagok jogai:

-         Látogathatják az Egyesület rendezvényeit, ott véleményezési joguk van, továbbá felvilágosítást kérhetnek az Egyesületet érintő bármely kérdésben.

-         Igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait.

-         Szavazati joga van, és tisztségre választható minden cselekvőképes tag, aki magyar állampolgársággal rendelkezik.

 A tisztség betöltésére alkalmatlanná vált tagot funkciójából az Egyesület elnökségének javaslata és döntése alapján vissza lehet hívni.

A tagsági viszonnyal nem rendelkező személyek semmiféle tisztséget nem tölthetnek be az Egyesületnél.

 

3. A tagok kötelezettségei

-         Közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában.

-         Betartani az Egyesület alapszabályát.

-         Képviselni az Egyesület érdekeit, megóvni vagyonát.

-         A tagdíj rendszeres fizetése

 

4. Tagdíj

- A következő évi tagdíj mértékét a közgyűlés mindig az azt megelőző év december 31.-ig határozza meg, és nem tesz különbséget a kiskorú és nagykorú tag által fizetendő tagdíj összege között.Kiskorú személy belépéséhez törvényes képviselőjének írásos hozzájárulása szükséges..

- A pártoló tagok az általuk megajánlott tagdíjat fizetik, amely nem lehet kevesebb a rendes tagdíjnál. A pártoló – tagdíjfizetés helyett - egyéb szolgáltatást is felajánlhat.

 

 

 

5. Tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik:

-         kilépéssel.  A kilépés írásbeli nyilatkozatát az Egyesület Elnökségéhez kell benyújtani. A tagsági jogviszony a nyilatkozat benyújtásának napján szűnik meg. Minden tag bármikor megszüntetheti tagságát.

-         a természetes személy halálával,

-         az Egyesület jogutód nélküli megszűnésével,

-         törléssel. A tagdíj befizetésének egy évnél hosszabb idejű elmulasztása esetén. A tagsági jogviszony törléssel történő megszüntetésével kapcsolatban a tagdíjbefizetés nyilvántartása alapján az Egyesület Elnöksége hoz határozatot.

-         kizárással. A kizárásra akkor kerül sor, ha a tag nem tartja be az alapszabály rendelkezéseit, (kivéve a tagdíj befizetés elmulasztását, lásd törlés.) A kizárás tárgyában az Elnökség jogosult kivizsgálásra és döntés meghozatalára. E körben az elnökség soron kívüli elnökségi ülést hív össze. Az eljárásra az elnökség köteles meghívni az érintett tagot. A tagot személyesen meghallgatja és módot ad az érdemi védekezésre. Az Elnökség a döntéséről határozatot hoz. A kizárást kimondó határozat ellen a tag jogosult írásban, 30 napon belül a Közgyűléshez jogorvoslattal élni.

 

6. Pártoló tagok lehetnek mindazon állami és társadalmi, jogi vagy természetes személyek, akik nem vesznek részt rendszeresen a tagszervezet munkájában, csak időnként kapcsolódnak be tevékenységének egyes mozzanataiba. Nem választhatnak és nem választhatók semmilyen tisztségre. Mivel a tagszervezet kiemelkedően közhasznú szervezet, annak minden rendezvényén, (elnökségi ülésén, közgyűlésén) véleményezési joggal részt vehetnek és betekinthetnek a tagszervezet működésével kapcsolatos iratba. Bekapcsolódhatnak az egészségfenntartó (torna) foglalkozásokba, javaslatokat tehetnek a munka megjavítására. Meghatározott belépési díjukon felül is részesíthetik anyagi támogatásban a tagszervezetet. Köteles a vállalt segítséget folyamatosan és rendszeresen biztosítani.

 

7. Tiszteletbeli tagok lehetnek, azok a természetes vagy jogi személyek, akik a szívbetegek érdekében hosszabb időn keresztül kimagasló tevékenységet fejtenek ki az egyesületi tevékenység során. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja meg.

 

8. A tagok és pártoló tagok felvétele az Egyesület Elnökségének hatáskörébe tartozik. A belépést elutasító döntés ellen a belépni szándékozó személy az Egyesület Elnökségéhez az elutasítást követő 15 napon belül, fellebbezni jogosult. Az Elnökség a döntését a legközelebbi ülésén hozza meg. Az Elnökség döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

9. A tagsági jogviszony, annak elfogadásával, illetve a felvételre vonatkozó jogerős döntés meghozatalának időpontjában keletkezik.

 

IV.

AZ EGYESÜLET FELÉPÍTÉSE, SZERVEI, VEZETŐ SZERVE

 

1. KÖZGYŰLÉS

Az Egyesület legfőbb szerve, amely az Egyesület tagjainak összességéből tevődik össze.

 

1.1. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-         Az Egyesület alapszabályának elfogadása, az alapszabály megváltoztatása.

-         Az Egyesület Elnökségének és Felügyelő Bizottságának megválasztása, visszahívása.

-         Az Egyesület éves gazdálkodásának, működésének jóváhagyása, az egyesület éves beszámolójának elfogadása

-         Az éves közhasznúsági jelentés elfogadása.

-         Az Elnökség éves beszámolójának elfogadása.

-         A Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása.

-         Más társadalmi szervezetekkel való egyesülés kimondása.

-         Az Egyesület megszűnésének kimondása.

-         Az Egyesület Elnökségének javaslata alapján reszortok létrehozása vagy megszüntetése.

 

1.2. A Közgyűlés összehívása:

A Közgyűlést az Egyesület Elnöke, akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnök hívja össze.

A Közgyűlések napirendjét írásbeli meghívó formájában kell közölni az Egyesület tagjaival és a meghívottakkal, oly módon, hogy a meghívót legkésőbb a Közgyűlést megelőző 8. naptári napon kézhez vehessék.

A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.

Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha

-         A tagság egyharmada kéri.

-         Rendkívüli esemény, indok esetén az Elnökség kezdeményezi.

 

1.3. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A Közgyűlés nyilvános, azon minden érdeklődő állampolgár részt vehet.

 

 

 

1.4. A Közgyűlés határozatképessége

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok 50%-a +1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést 15 napon belül ismét össze kell hívni. Ugyanazon napirenddel másodszor összehívott közgyűlés esetén az érvényes határozatnak nem feltétele a minimum 50% + 1 fő megjelenése. Erre a közgyűlési meghívókban a tagság figyelmét fel kell hívni.

 

1.5. A Közgyűlés határozatai

A Közgyűlés a határozatait általában szótöbbséggel hozza.

Az Egyesület tagjainak kétharmados, minősített többségi szavazata szükséges a határozat meghozatalához az alábbi esetekben:

-a Felügyelő Bizottság elnökének megválasztása, visszahívása,

-az Egyesület megszűnésének kimondása,

-más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondása.

Szavazategyenlőség esetén az Egyesület Elnökének szavazata dönt, akadályoztatása esetén a levezető elnök dönt.

A szavazás módja minden esetben nyílt szavazás.

A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel írásban közli és az Egyesület székhelyén lévő, mindenki számára megtekinthető módon hozza nyilvánosságra.

 

1.6. A Közgyűlés határozatainak dokumentációja

Az Egyesület központjában a közgyűlési határozatokról olyan, naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből a Közgyűlési határozat tartama, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A nyilvántartás felfektetéséről az Elnökség gondoskodik.

 

2. Az Elnökség

Az Egyesület élén 5 főből álló elnökség áll. Az Egyesületet az Elnökség illetve az Elnök vezeti. Az 5 fős elnökség tagjait a Közgyűlés választja.

Az Elnökség munkájában szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek az öt főnél nagyobb helyi csoportok vezetői.

Az Elnökség saját soraiból választ elnököt, ügyvezető elnököt, titkárt, vezetőségi tagot és gazdasági vezetőt.

Ha a Közgyűlés szótöbbséggel kéri, az Egyesület elnökét a Közgyűlés választja meg.

 

Az Elnökség hatásköre

Az Egyesület tevékenységét az Elnökség a két közgyűlés közötti időszakban az alapszabály és az alapító okirat rendelkezéseinek megfelelően szervezi és irányítja. Ennek során az Elnökség gyakorolja mindazon jogokat, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség szükség szerint, de minimum évente kétszer ülésezik.

Az Elnökség ülését az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Ügyvezető Elnök hívja össze.

Az Elnökségi ülés napirendjét írásbeli meghívó formájában kell közölni az Elnökség tagjaival, oly módon, hogy a meghívót az érintettek legkésőbb az elnökségi ülést megelőző nyolcadik napon megkapják.

Az elnökségi ülés nyilvános, azon minden érdeklődő állampolgár részt vehet.

Az Elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökségi ülést 15 napon belül újra össze kell hívni.

Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az Egyesület Elnökének szavazata dönt.

 Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyv készül. Az elfogadott határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható az elnökségi határozat tartalma, időpontja és hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők személye, számaránya.

Az Elnökség a határozatait az érintettekkel írásban közli. Az Elnökség a határozatait az egyesület székhelyén lévő, bárki által megtekinthető módon nyilvánosságra hozza. Az Egyesület munkáját helyi csoportban végzi. Csoportot ott lehet alakítani, ahol minimum 5 fő erre vonatkozó igényét az Egyesület vezetőségének bejelenti és megteremti a működés feltételeit.

 

A Felügyelő Bizottság

Az Egyesület törvényes működését és gazdálkodását háromtagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi (egy fő elnök és két fő tag). A Felügyelő Bizottságot a Közgyűlés választja.

Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezető szervezet elnöke vagy tagja,

b) közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli, más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik.

c) a közhasznú szervezet célszerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szerveztet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve

d) az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

A Felügyelő Bizottság saját ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal vehet részt, illetve vesz részt, ha jogszabály vagy létesítő okirat így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:

 

a)  a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 

Az intézkedésre jogosult vezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított 15 napon belül  - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

 

 

4. Összeférhetetlenség kiküszöbölése

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet, így Egyesületünk vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az egyesület vezető szerveinek (Közgyűlés és Elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk.) 685 § b. pont) , élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet célszerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő, cél szerinti juttatás.

 

 

V.

AZ EGYESÜLET MUNKÁJA ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

1. ­­­-----

2. Az egyesület felvilágosító, egészségvédő és egészségvédelmi munkáját klubfoglalkozások keretében végzi.

3. Az egyesület a rehabilitációs sportfoglalkozásait gyógytornász felügyelete mellett, egy vagy több csoportban végzi.

4. ­­­-----

5. Az Egyesület működéséhez szükséges anyagi források:

    - a rendszeres és pártoló tagok tagdíja,

    - állami és egyéb szervek, vállalatok vagy magánszemélyek támogatása,

    - pályázatok alapján elnyert összegek,

    - alapítványoktól kapott támogatások.

6. Az Egyesület bevételeit és vagyonát a mindenkor érvényes gazdálkodási előírások szerint kell kezelni.

7. Az egyesület képviselete

Az Egyesületet az Egyesület Elnöke képviseli. Esetenkénti képviseletre az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján az Elnökség tagjai is jogosultak.

8. Aláírási és utalványozási jog

Az Egyesület nevében kötelezettséget az Egyesület Elnöke, vagy az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján az Ügyvezető Elnök, a titkár vagy a gazdasági vezető – mint elnökségi tagok – vállalhatnak. A banki utalványozásra az Elnök és egy elnökségi tag együttesen jogosult. Az Elnök írásbeli meghatalmazása alapján két elnökségi tag együttesen is jogosult banki utalványozásra. A belső bizonylatokat az Elnök vagy az Ügyvezető Elnök utalványozza.

9. Az Egyesület tartozásaiért vagyonával felel, azonban tagjai saját vagyonukkal nem felelnek.

10. A szabályszerű gazdasági ügyvitelért a gazdasági vezető felelős.

11. Az Egyesület irányítását a választott tisztségviselők, aktivisták társadalmi munkában végzik.

12. Egyes konkrét adminisztratív feladatokra, szakmai előadások megtartására, tanfolyamok és sportfoglalkozások vezetésére, továbbá egyéb munkavégzésre az egyesület elnökségének megbízása alapján az Elnök munkavállalókat, előadókat, szakértőket kérhet fel. A felkért munkavállalók, előadók és szakértők munkájukért tiszteletdíjban részesülhetnek.

13. Az Egyesület éves gazdálkodásáról és szakmai tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. beszámoló készül, és azt az Elnök a Közgyűlés elé terjeszti jóváhagyásra. Ugyanezen időpontig az Elnök a gazdasági vezetővel együtt elkészíti az éves közhasznúsági jelentést, és az elnökség javaslatával ellátva a Közgyűlés elé terjeszti.

14. A Közgyűlés mint vezető szerv, a működésével kapcsolatos iratokat, határozatokat, az Egyesület működésének nyilvánosságával kapcsolatos egyéb adatokat és információkat, továbbá a beszámolókat az Egyesület székhelyén és a helyi médiában hozza nyilvánosságra. Ugyancsak a székhelyen és a helyi médiában kerül közzétételre az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módja.

 

VI.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

1. A Barcsi Szív Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai szervezeteket, pártokat nem támogat és tőlük támogatást nem fogad el. Az Egyesület képviselőjelöltet nem állít és nem ajánl. Az Egyesület politikai tevékenységet a jövőben sem folytat.

2. Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet a Barcsi Városi Ügyészség látja el.

3. Jelen alapszabály a Közgyűlés jóváhagyása után lép életbe.

4. Az Egyesület megszűnhet, ha a Közgyűlés a feloszlását kimondja, a bíróság feloszlatja, működésének megszűnését megállapítja, vagy más egyesülettel egyesül.

5. Az Egyesület működését a Somogy Megyei Bíróság 2002. 2680. sz. alatt nyilvántartásba vette.

6. Az Egyesület a Somogy Megyei Bíróság bejegyzése és kiemelkedően közhasznúsági nyilvántartásba vétele alapján jogosult a kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet megjelölést használni.

7. Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdések tekintetében az egyesületi jogról szóló 1989. évi II. törvényt, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt, az 1959. évi IV. törvényt (Ptk.), illetve egyéb hatályos jogszabályokat, törvényeket kell alkalmazni.

 

Ezen módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a Barcsi Szív Egyesület közgyűlése 2010.09.29-én megtárgyalta és elfogadta.

 

B a r c s,  2010.  szeptember 29.

        

                                                                                   Dr. Kis - Kollár Éva

                                                                                elnök

Oldal: Alapszabály
Üdvözli Önt a Barcsi Szív Egyesület! - © 2008 - 2024 - barcsiszivegyesulet.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat